A parfümök tudományos leírása

A parfümök tudományos leírása, általános ismeretek - Parfüm Neked

A parfümök tudományos leírása

A parfümök. A mai kor emberének a parfümökről az érzéki örömök és a szerelmi izgatás jut eszébe, holott kezdettől fogva rituális szerepük volt, de alkalmazták különböző terápiákra is. Mindenesetre már a legelső civilizációk használták a kellemes illatokat.

Az egyiptomiak a parfümöket vallási és temetkezési rítusok alkalmával használták, kultúrájuk esszenciális részévé váltak. A rómaiak már az I. században csináltak rózsavizet, készítőik, a seplasiarii-k nagy megbecsülésnek örvendtek. A XIV. század alkimistái Spanyolországban és Olaszországban kikísérletezték az alkohol tisztításának módszerét, mellyel “tüzes vizet” csináltak. Előbb orvosi célra, majd likőröknek, később parfümöknek használták. A XVIII. században visszatérő higiéniai igényt az erősödő illatú parfümök követték, még nagyobb virágtartalommal. A Kölnivíz is erre az időre datálható. Egy bizonyos Johannes-Paulus Feminis, olasz ószeres kezdte árusítani Aqua Mirabilis (Csodavíz). Később Kölnben telepedett meg, s a Kölnischwasser nevet adta neki. A XX. században a parfüm gyártás már külön szakmává fejlődött.

Képzelj el egy parfümkészítő műhelyt! Ezernyi üvegcse mindenfelé. Az üvegcsékben a parfümkészítők minden tudománya: új keverékek, a harmonikustól a megnyugtatóig, az izgatótól a kielégítőig. A fő alkotóanyagok; az illóolajok és esszenciák természetes alapanyagok, de a flakonok tartalmának nagy része mesterséges, kémiai termék, ám azokat is természetes anyagokból izolálják jórészt.

Parfüm alapanyagok üvegben
Parfüm alapanyagok üvegben

A parfümök előállításara különböző technikák léteznek.

A vízgőz használata, vagyis a hidrodesztilláció az egyik. A virágokat, leveleket, magokat, gyümölcsöket, növényszárakat vagy gyökereket kifőzik, vagy megpörkölik és vízgőzzel áteresztik. A növényekből kifő a folyadéktartalom, s az illóolaj, mely jóval könnyebb a víznél, felemelkedik a folyadék (víz) felszínére. Különválasztásuk így igen egyszerű.

A kivonás egy olyan procedúra, melyet a legtörékenyebb anyagoknál alkalmaznak. Beáztatnak egy növényt, vagy annak a virágát egy oldószerbe, hexánba. Az illatos növények illóolajai és viaszai ennek hatására kioldódnak. Az oldat kiválasztódik a párolgás hatására, s péppé, masszává válik, melyet szakmai nyelven szilárdnak (concrete) neveznek, s azt rögtön alkohol segítségével intakt viasszá alakítják vissza. Végül a desztilláció különválasztja az illatanyagot az alkoholtól; az alkoholos oldatot felmelegítik egészen az alkohol párolgási hőmérsékletéig. A kialakult folyadék sűrű és viszkóz: ez az illóolaj. Mindennek persze nagy anyagfelhasználása van, pl. a rózsa esetében: 2-5 tonna rózsasziromból 1 kg rózsaolaj lesz.

Illatosítás (enfleurage=zsír-illatosítás), vagy abszorpció (elnyelés, felszívás). Az egyik legősibb technika, bár már nem használják, mert túlságosan költséges. Ma az extrakcióval, kivonással helyettesítik. A virágokat kiterítik egy zsírral borított káderre, mely így magába szívja a folyékony virágillatot. A zsírt ezután alkohollal keverik össze, minekutána kioldódik az illatanyag.

Végül a kisajtolás technikáját kell még megemlítenünk, melyet bizonyos gyümölcsöknél, mint a citrom vagy a bergamotta használnak.

Parfüm növényi alapanyagokalapanyagok
Parfüm növényi alapanyagokalapanyagok

Növényi eredetű alapanyagok

  • Virágok – kamilla, rekettye, szalmavirág, jázmin, levendula, mimóza, nárcisz, narancsvirág, rózsa, tubarózsa, ylang-ylang.
  • Levelek, növényszárak – fekete üröm, bazsalikom, citromfű, tárkonyüröm, eukaliptusz, muskátli, babér, menta, mirtusz, pacsuli, rozmaring, zsálya, ibolya.
  • Déligyümölcsök héja – bergamotta, keserűnarancs, citrom, mandarin, narancs, grapefruit.
  • Fák, kérgek, ágak – rózsafa, nyírfa, fahéj, cédrusfa.
  • Gumifélék és gyanták – sziámi benzoé gyanta, bodorrózsa, tömjén, galbánumgyanta, mirha, Herkules-gyökér.
  • Mohák – különféle zuzmók, tölgyfazuzmó.
  • Gyökerek és rizómák – gyömbér, írisz, vetivergyökér.
  • Magok – ánizs, paradicsommag, szegfűszeg, koriander, kömény, Tonkabab, boróka, vanília-hüvely, szerecsendió, paprika, bors.

Állati eredetű alapanyagok

  • A szürke ámbra – az ámbráscet gyomrából kiszedett kavics alakú képződményből készítik, abból is néhány kg alapanyagból egy-két dkg anyag használható fel.
  • A pézsma – Ázsia hegyvidékein (Tibet, Himalája) található.
  • A cibetmacska – Etiópia vadmacskája.
  • A kasztoreum – a hódok egyik fajtája.

A parfümök osztályozása

Egy parfüm kiválasztása személyes és szubjektív cselekedet. A parfümök osztályozása, szag-családokba osztása az egyetlen használható módszer a választáshoz. A parfümlisták (női és férfi) manapság a piacon egyre gyarapodnak. Osztályozni kell őket, mert a professzionális és egyszerű vásárlók sem tudnak eligazodni közöttük. Ennek érdekében jött létre a Société Franç aise des Parfumeurs (Francia Parfüm Társaság). Első kiadványuk 1984-ben jelent meg, bár csak a női parfümökre koncentrálódott, 1990-ben integrálták hozzá a férfi parfümöket, melyeknek akkor már számos fajtája létezett. Jean Kerléo, Jean Patou parfümkészítőjének igazgatása alatt a specialisták kidolgozták a hét olfaktív (szag-) családot.

1. A hesperidák (hesperidés), 2. A virágok (floraux), 3. A páfrányok (fougeres), 4. A ciprusok (chypré), 5. A fák (boisé), 6. Az ámbrák (ambré), 7. A bőrök (cuirs).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük