Napóleon végzete a Parfüm lett
Bonaparte Napóleon, a világhódító és akkoriban a mindenek felett álló azaz I. Napóleon a franciák császára egy kopár, Afrika melletti angol fennhatóság alatt álló szigeten, Szent Ilonán hunyt el kétszáz éve, 1821-ben. Legendák övezték sikereit, hódításait. Ki gondolta volna akkor és most, hogy a Császár végzete a parfüm és a kölnivíz lesz?
A kölnivíz
A kölnivíz története és megszületése Napóleon hódító hadjáratainak idejével esett egybe. A történelem során nagyon sok élvezeti cikket köszönhetünk a papoknak, szerzeteseknek. A bortól kezdve a kölniig. Egy német szerzetes készítette el elsőnek a kölnit 1792-ben amit barátja, Wilhelm Mülhens esküvőjére készített el nászajándéknak. A „Csoda Víz”-nek elnevezett illatszert a kereskedő Mülhens remek üzleti érzéke vitte sikerre. Nem nagy képzelőerő kell hozzá, hogy az esküvője után Kölnbe költöző házaspár sláger termékét miért nevezték el Kölninek?
Napóleon 1794-ben csapataival elfoglalták a várost. Mivel a két nyelv igen messze áll egymástól a császár megparancsolta, hogy a német elnevezésű utca neveket számokkal helyettesítsék, hogy a katonái tudjanak tájékozódni Kölnben. A sor úgy hozta, hogy a parfümmel és kölnivel kereskedő Mülhens család háza a 4711-es számot kapta. El is nevezte Első Kölnivíznek új siker illatát. A Csoda Víz elnevezésből csak 1881-ben lett 4711 márkanév. Ekkor Mülhens unokája egy zseniális marketing fogással mint márkanevet kezdte el használni a házszámot amivel elindította a történelem egyik legsikeresebb parfüm, kölni, és Eau De Cologne illatszer brand-jét. Ez az illat volt az Unisex parfümök úttörője. Mindkét nem számára kiemelkedő élvezetet okozott és megbolondította az akkor élő emberek érzékszerveit. Az akkori időkben is sokféle képen használták az illatokat. A tehetősebbek körében luxus tevékenységnek számított a fürdőkádak, fürdő dézsák amiket egy héten egyszer vettek elő tisztálkodás céljából. A hét többi napján pedig az illatszerekkel, parfümökkel tompították a nem kívánt szagokat. A mai ember éppen egy minőségi fürdés után teszi fel a koronát a parfümmel, hogy teljes legyen a napi ápoltsága.
Napóleon és a Kölnivíz
Mivel a parfüm összetétele a mai napig 80% alkoholt tartalmaz ez az első kölni víznél sem volt másképpen. A császár ennek tudatában mint fertőtlenítőt alkalmazta a csatákban. Kis idő után Napóleont is elragadta a rajongás az új illat különlegesség iránt és csizmájában kialakított egy tartót amiben egy üvegcse mindig nála volt. Az illat magával ragadta és már nem csak külsőleg de belsőleg is elkezdte fogyasztani ezt az élvezeti cikket. Eleinte az illatos parfümöt cukorra cseppentette de egy idő múlva ez kevésnek bizonyult számára és inni kezdte ezt a különleges élvezeti cikket. A fürdései során is 4-5 üveg illatszert locsolt a kádjába, hogy rabul ejtse a parfümöt. Persze azóta tudjuk, hogy a kevesebb néha több. Erről Görög Ibolya protokoll szakember cikkében olvashattok.
A császár felesége Josefine is belebolondult az új boldogság fokozó használatába. Ruháit átitatva próbálta megőrizni az illatokat. Rajongott a karakteres illat összetevőkért. Halála után még évekig érződött a szobájában a friss pacsuli a damaszkuszi rózsák és a fűszeres illatok kavalkádja. Napóleon szervezete egy idő után radikális változáson ment át. Az alkohol és a parfümben található illat anyagok felborították a császár hormon háztartását. Ettől elterebélyesedett, meghízott. Szőrtelenné vált a teste és némileg nőiessé vált az alkata. Halálát végül is az alkohol és a parfüm irritáló összetevői okozták. A gyomra nem tudott megküzdeni ezekkel a külsőleg használatos szerekkel és gyomorvérzésben hunyt el. Halálának okát először mérgezésnek hitték az orvosok de később erre nem találtak bizonyítékot.
Sajnos egy élvezeti cikk túlzott használata nagy veszélybe sodorhatja fogyasztóját, használóját. A mérték az ami csodálatossá teszi például egy dekantált, megszellőztetett vörösbor vagy egy pulzuspontokra felfújt parfüm élvezeti hatását.
